Klasszikus párnacsata játék a testérzékelés fejlődéséért.

A test és a környezet viszonyát, a saját és mások testének határait lehet érzékeltetni az egyszerű, ismert párnacsata játékkal. Nem  nagyon kell magyarázni a gyermekeknek a szabályokat, hamar megértik, mi a játék lényege. A felénk repülő tárgy (párna) kikerülése kiváló gyakorlat a testérzékelés fejlesztéséhez. Milyen irányba, mennyire kell elmozdulnom (el kell egyáltalán?) jelenlegi helyzetemből, hogy elkerüljem a találkozást. Meddig tartanak a testem határai? Elég ha az egyik lábamat felemelem vagy épp behúzom a kinyújtott kezemet? Ennek felmérése és a megfelelő cselekvés egy igen összetett és nehéz feladat, nem is beszélve az egyéb akadályokról (nehogy leessek az ágyról, nekiugorjak a falnak vagy leverjek valamit a polcról). A gyermek önkéntelenül is elmozdul, sokszor pont ekkor ugrik bele a párnába, ami egyébként elkerülte volna. 

Taníts neki tehát stratégiákat. Figyeljétek meg a párnacsata során kialakuló helyzeteket, próbáljátok meg minél kisebb mozdulattal elkerülni az ütközést. Gyakoroljátok az elhajlást, leguggolást, terpeszbe ugrást, karok, lábak mozgatását.

A másik helyzetének megtalálása, térben való elhelyezkedésének meghatározása egy egész másfajta feladat, mégis fejleszti a testsémát. A legjobb, ha először nem is mozogsz, próbáljon meg álló helyzetben eltalálni. Felmérni a távolságot, és hogy milyen erővel, hova kell a párnát dobni, hogy eltaláljon, szintén több összetevős feladat. Gyakoroljátok azt is, hogy egymás kezét, lábát, hasát próbáljátok meg eltalálni. Nehezítésként kisebb, könnyű labdával is próbálkozzatok kidobóst játszani.