A beszédfejlődés egy csodálatos folyamat, amely a szemünk és a fülünk előtt zajlik le. Szülőként egyszer csak arra eszmélünk, hogy amit tegnap még nem tudott gyermekünk, azt ma már tudja. Amikor a kisgyermek kimond egy szót, még nem biztos, hogy tudja a jelentését. A beszéd elsajátításának is, mint minden más fejlődési folyamatnak az eszköze az utánzás. Már a pici baba is figyeli a szülei gesztusait, mimikáját, arcmozgását, szájának tartását. A hallott hangok, szavak már nagyon hamar beépülnek a memóriába, és valószínűleg a kicsi már hónapok óta ismerte a szót, mire kimondta.
Mi jellemző az egy-másfél éves gyermek beszédére?
Az egyéves gyermek a beszédfejlődés során már szótagokat használ, és rövidebb szavakat is mond. Arcizmainak, légzésének és idegrendszeri fejlettségének is feltétele, hogy mikor kezd el ismétlődő szókezdeményeket, szavakat mondani. Általában az a gyermek, akinek mozgása gyorsabb ütemben fejlődik, beszéde később indul be. A szervezet nem tud egyszerre két területre koncentrálni, először a mozgásfejlődés történik meg, utána kezdődik a beszéd. Másoknál pedig mindez pont fordítva történik. Aki hamarabb kezd el szótagokat, szavakat használni, a saját kis nyelvén „beszélni”, az általában a mozgásfejlődés területén mutat lassabb fejlődést.
Azt is megfigyelték, hogy a fiúk beszéde általában később indul be, mint a lányoké. Persze kivételek lehetnek. Minden gyermek más ütemben fejlődik. Van, aki már nagyon korán, akár 10 hónaposan kezd szókezdeményeket használni, és van, aki két éves koráig meg sem szólal, de aztán rögtön többszavas mondatokat használ.
Minden gyermeknek megvan a sajátságos babanyelve, amit legtöbbször csak a szülő ért meg. Más ütemben fejlődik a száj körüli izomzat, ezért más és más beszédhiba jellemezheti az ugyanolyan korú gyerekeket. A legtöbbjüknek az első szavai a baba, mama, papa, anya, apa.
Hogyan fejleszthető az egy-másfél éves gyerek beszéde?
A környezet is befolyásolja, milyen szavakat kezd el megtanulni. A gyakran hallott szavak minden családban mások, ezért mások a szavak is. Sokszor a hosszabb, bonyolultabb szavak első vagy utolsó szótagját használja csak, a szülők mégis megértik, mit szeretne mondani a kicsi.
A legtöbb, amit tehetünk ebben a korban, hogy segítsük a beszédfejlődés beindulását:
- Nézegessünk együtt képeskönyveket, mesekönyveket, nevezzük meg az ezekben látott növényeket, állatokat, tárgyakat.
- Gyakoroljuk az állatok hangját.
- Rajzoljunk egyszerű ábrákat, nevezzük azokat a nevén.
- A lakásban, szabadban járva-kelve is igyekezzünk beszélni a kicsihez, elmondani, milyen állatot növényt, tárgyat látunk.
- Beszéljünk minél többet a kicsihez, énekeljünk, mondókázzunk.
- Használjunk olyan mondókákat, amikben ismétlődő szótagok, hangutánzó szavak vannak (tik-tak, csip-csip, háp-háp stb).
- Játsszunk plüssállatokkal olyan játékot, amiben párbeszéd van. Jelenítsünk meg érzelmeket, hétköznapi szituációkat is.
- Hallgassunk együtt zenét, rádiót.
- Az arcizmok erősítésére fújjunk könnyű tárgyakat, tollpihét, kis darab zsebkendőt.
- Tanítsuk a gyermeket puszit küldeni, szívószállal inni.
- Ha van otthon fújható játék hangszerünk, használjuk bátran, de mi is készíthetünk ilyet szívószálból, papírhengerből. A papír még szétmállik a nyáltól, ezért figyeljünk, nehogy megegye.
- A közös éneklések során ismételjük sokszor azt a néhány (5-nél nem több) dalt, amit szeret és könnyen kimondható szavakból, vagy kiáltásból áll (jaj, juj, hej, hopp).
- Engedjük, hogy egyedül is énekelje (Hinta-palinta, Cirmos cica haj, Hopp Juliska, Zsipp-zsupp).
- A tiszta beszéd alakulásában a legtöbbet akkor tehetünk ebben a korban, ha értelmes, tiszta szavakat használunk. Ne gügyögjünk a picinek, amikor kimond helytelenül egy szót, és mi tudjuk, mire gondol, mondjuk utána helyesen, szépen artikulálva.
- Nem szükséges felhívni rá a figyelmét, hogy nem így kell mondani és arra sincs szükség, hogy úgy tegyünk, mintha nem értenénk, amit mond, ezzel akarva kicsikarni, hogy mondja szebben. Ezek elbizonytalaníthatják, esetleg ellenállást válthatnak ki belőle, ezzel megnehezítve az együttműködést vele.
- Amikor csak tehetjük, üljünk vele együtt a tükör elé, hogy láthassa a mi szájmozgásunk mellett a sajátját is, gyakorolhassa az ajkainak megfelelő alakítását. Ez élvezetes játék szokott lenni számukra, és igyekeznek utánozni minket, figyelik a szánkat majd a sajátjukat is a tükörben.
Játékok a beszéd fejlődéséért
Szülőként tehát a beszédfejlődés terén is nagyon sokat tehetünk gyermekünkért. A fenti gyakorlatok mellett 4 fejlesztési területre osztott, beszédfejlődéshez kapcsolódó játékokat gyűjtöttünk össze, kifejezetten 1-1,5 éves gyermekek számára:
Hírlevél feliratkozás
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig értesülj legfrissebb híreinkről, cikkeinkről! Informatív, hasznos tippek és tanácsok, játékötletek egyenesen az e-mail fiókodba!