Beszédindító mondókák
A beszédkészség fejlesztését segítik elő a beszédindító mondókák, melyeket Nektek gyűjtöttünk össze, hogy együtt tudjatok mondókázni, énekelni a megfelelő, helyes beszéd kialakulásáért és a szókincs fejlesztéséért. Próbáljátok ki őket!
1,5-2 éves kor körül kezdődik a gyermek beszédében az az időszak, amikor már szavakat, mondatokat kezd használni. 2,5-3 évesen pedig már beszédük érthető, kifejező, 3-4 vagy akár több szavas mondatokban beszélnek.
A beszéd fontos eleme az artikuláció, melyben nagy szerepet játszanak a száj körüli izmok és a nyelv, ezért ezek erősítése segíti a szép kiejtést. Emellett a passzív és az aktív szókincs, a hanglejtés, a hangerő is része a beszédnek, melynek helyes és időben történő kialakulásáért Te is sokat tehetsz.
Az alábbi beszédindító mondókák, énekek ezek köré a fejlesztési területek köré csoportosulnak, elősegítve a megfelelő beszéd kialakulását. Érdemes mihamarabb beépíteni ezeket a mondókákat, énekeket a mindennapjaitokba ezzel elősegítve a gyermek megfelelő kommunikációs képességeit.
Mint a mondókák általában, a beszédindító mondókák, énekek is a ritmikusak, könnyen megjegyezhetőek, fülbemászó dallamúak, így segítik a mondóka szövegének megtanulását, és a memóriából való előhívást is. Emellett a hangutánzó szavak, a különböző sebesség szintén segíti a beszédindítást.
A beszédindító mondókák már egészen kis korban is nagy a jelentőséggel bírnak. A gyermek utánzással tanul. Ez igaz a beszédre is. Az a gyermek, aki sokat látja a szülő szájmozgását, aki otthon különböző hangerejű, hanglejtésű beszédet hall, ezeket az ismereteket már akkor elraktározza, amikor még nem beszél. Amikor elkezdi formálni a hangokat, szavakat, ezek a tapasztalatok előkerülnek, és segítik a beszéd beindulását.
Beszédindító mondókák
Alma alma (mondóka)
Alma, alma, piros alma bumm.
Akinek a szeme kék (mondóka)
Akinek a szeme kék,
takarója a nagy ég.
Akinek a szeme zöld,
puha ágyat vet a föld.
Akinek barna, eledele alma.
Akinek fekete, liliom a tenyere.
Ábécédé (ének)
Á, bé, cé, dé, rajtam kezdé.
A nagy eszességet, a nagy bölcsességet.
Ábécédé, rajtam kezdé,
en, ó, pé, kú, a nagy torkú.
Mind megissza a bort, vígan rúgja a port,
en, ó, pé, kú, a nagy torkú.
(artikuláció)
Antanténusz (mondóka)
Antanténusz, Szórakaténusz
Szóraka-tiki-taka
Ala-bala bim-bam-busz, Te vagy az a vén krampusz!
Biciklizik az egér (mondóka)
Biciklizik az egér, mozog füle-farka.
Vígan cincog, nagy legény,
nincs itthon a macska.
Biciklizik az egér, de ha jön a macska.
Nem cincog már, nagyon fél,
fut az egérlyukba.
Bocsánat, nem látta a kacsámat? (mondóka)
Bocsánat, nem látta a kacsámat?
Sárga volt és hápogott,
Jobbra-balra totyogott.
Be nem áll a kacsa szája (mondóka)
Be nem áll a kacsa szája,
zöld a liba harisnyája.
Dörmögő-brummogó,
taps-taps, psssszzz!
Surran egy manó!
(állatos)
Bubi bubi (mondóka)
Bubi bubi buborék, repülnek a gömböcskék.
Kapd el gyorsan, Zsuzsi baba.
Mielőtt még kipukkannak.
Pukk!
Biciklire szálltam (mondóka)
Biciklire szálltam.
(lábainkkal bicikliző mozdulatot teszünk)
Megfájdult a hátam.
(derekunkra tesszük a kezeinket)
Repülőre ültem.
(oldalra nyújtjuk kezeinket)
Nagyon elszédültem.
(oldalra tett kezeinkkel jobbra-balra dőlünk)
Csónakkal mentem.
(evező mozdulat)
Sajnos vízbe estem.
(lerázzuk kezünkről a vizet)
Máskor ha sietek, inkább gyalog megyek.
(lábainkat fel-le mozgatjuk)
Bent a vízben a teknősbéka (mondóka)
Bent a vízben teknősbéka fürgén siklik, mint a hal.
(futunk)
De kint a parton a teknősbéka lassan cammog, majd’ meghal.
(cammogunk)
Brumm brumm Brúnó (mondóka)
Brum-brum, Brúnó, Mókás medve.
Van-e neki éppen Táncos kedve?
Brum-brum pajtás, Szépen kérlek,
Az óvodába jöjj el vélem!
Ott eljárhatsz néhány táncot,
Orrodba sem fűznek, meglásd láncot!
Irgum-burgum, én nem bánom,
Elmegyek én, édes kis pajtásom.
Úgysem vágyom semmi másra,
Csak a retyezáti, friss csárdásra.
Kippen-koppan, dibben-dobban.
Nosza, ha legény vagy, járjad jobban!
Cirmos cica haj (mondóka, ének)
Cirmos cica haj, hová lett a vaj?
Ott látom a bajuszodon,
Most lesz neked jaj!
(állatos)
Csontot rágcsál a kutya (mondóka)
Csontot rágcsál a kutya,
Csak úgy csattog a foga.
Cilike ezt meglátta,
Csirkehússal kínálta.
Csipp, csepp (ének)
Csipp, csepp, csepereg.
(csepegő mozdulat a kezeinkkel)
Villám csattan, megered.
(taps)
Záporfelhő, zuhatag,
(kezeinket fentről lefelé húzzuk)
Megy a felhő, süt a nap.
(fejünk felett széttárjuk kezeinket)
Jött, ment, jót esett. Fűnek, fának jólesett.
(kezeinket lent majd fent tartjuk, lehúzzuk a testünk előtt)
Dombon törik (mondóka)
Dombon törik a diót,
Hegyormon a mogyorót,
Völgyben meg a makkot,
Zajuk ide csattog.
(öklünket összeütögetjük)
Ecc, pecc kimehetsz (mondóka)
Ecc, pecc, kimehetsz,
Holnapután bejöhetsz.
Cérnára, cinegére,
Ugorj cica az egérre, fuss!
Egy, kettő, három, négy (mondóka)
Egy, kettő, három, négy.
Te, kisleány hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a világ végire.
Egy, kettő, három, négy.
Te kis legény, hová mész?
Nem megyek én messzire,
Csak a falu végire.
Ez a kis ház (mondóka)
Ez a kis ház a mi házunk,
(háztetőt formálunk a kezeinkkel)
ebben lakom én is.
(magunkra mutatunk)
Láttam házat szebbet, jobbat,
(kémlelünk jobbra-balra)
ezt szeretem mégis.
(keresztbe tett kezünket mellkasunkra tesszük)
Esik eső ja-ja-jaj (mondóka)
Esik eső ja-ja-jaj,
(ritmusra helyben járunk)
mindjárt itt a zivatar.
(ritmusra helyben járunk )
Tüzes villám cikázik,
(ritmusra helyben járunk, közben ököllel ütögetjük a levegőt)
aki nem fut, megázik.
(körbe-körbe futunk)
Ég a gyertya, ég (mondóka, ének)
Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék.
(mutatóujjunkat felfelé tartjuk)
Míg a gyertya lángot nem vet,
mind leguggoljék.
(leguggolunk, elfújjuk)
(artikuláció)
Fújja szél a fákat (mondóka)
Fújja szél a fákat, letöri az ágat.
(felemeljük a gyermek kezeit és jobbra-balra mozgatjuk)
Reccs!
(leengedjük a gyermek kezeit)
Gomba, gomba (mondóka)
Gomba, gomba, gomba,
(öklünket összeütjük)
nincsen semmi gondja,
(kezünket forgatjuk)
ha az eső esik rája,
(ujjainkat mozgatjuk)
nagyra nő a karimája.
(karral körzést végzünk a fejünk felett)
Az esőt csak neveti,
(szánkra mutatunk)
van kalapja, teheti.
(fejünket ütögetjük finoman)
Hinta-palinta (mondóka)
Hinta-palinta, régi dunna,
Kis katona,
Ugorj a Dunába, zsupsz!
Hej, Gyula (mondóka)
Hej, Gyula, Gyula,
(vállak ütögetése)
Szól a duda, duda,
(mellkas ütögetése)
Pest, Buda, Buda,
(pocak ütögetése)
Pattogatott kukorica.
(pattogatott kukorica szórása)
Húzz, húzz engemet (mondóka)
Húzz, húzz engemet,
én is húzlak tégedet,
amelyikőnk elesik,
az lesz a legkisebbik!
Hétfő, kedd (mondóka)
Hétfő, kedd, szerda, csütörtök,
Péntek, szombat, vasárnap.
Jó dolgunk van,
Mint erdőn a madárnak!
(szókincs)
Hétfőn hentereg (mondóka)
Hétfőn hentereg,
Kedden kecmereg,
Szerdán szendereg,
Csütörtökön csak csücsül,
Pénteken párnára dűl,
Szombaton szundít szorgosan,
Vasárnap horkol hangosan.
Hopp Juliska (mondóka, ének)
Hopp, Juliska, hopp, Mariska.
Sej, gyere vélem egy pár táncba’.
Sej, gyere vélem egy pár táncba’.
Így kell járni, úgy kell járni.
Sári, Kati tudja, hogy kell járni.
Sári, Kati tudja, hogy kell járni.
Így törik a diót (mondóka)
Így törik a diót, kopp-kopp-kopp.
(ökölbe tett kezünket egymás alá helyezve összeütögetjük)
Így meg a mogyorót, ropp-ropp-ropp.
(ökleinket összeütögetjük)
Ica rica (mondóka)
Ica, rica, kukorica.
Megfőtt már a kukorica.
Eheti a kis Katica.
Rágcsálhatja Ica, Vica.
Január elöl jár (mondóka)
Január elöl jár.
A nyomában február.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.
Jaj, de nagyon hideg van (mondóka)
Jaj, de nagyon hideg van,
Ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
Most örülök igazán!
Két kiskakas (mondóka)
Két kiskakas összeveszett,
A verembe beleesett!
Szil-szál, szalmaszál!
Eredj, pajtás, te hunyjál!
Kelep, kelep gólyamadár (mondóka)
Kelep, kelep, gólyamadár,
itt van az ősz, elmúlt a nyár.
Elmúlt a nyár, itt az ősz,
szőlőt őriz már a csősz.
Kipp-kopp, kalapács (mondóka, ének)
Kipp-kopp, kalapács.
Kicsi kovács, mit csinálsz?
Sárga lovat patkolok,
Aranyszeggel szegelek.
Uccu, pajtás, kapj fel rája.
Úgyis te vagy a gazdája.
Lassan jár a csiga-biga (mondóka, ének)
Lassan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség.
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.
Lassan forog a kerék (mondóka)
Lassan forog a kerék,
(karok körzése lassan a test előtt)
Mert a vize nem elég.
(karok körzése lassan a test mellett)
Gyorsan forog a kerék,
(karok körzése gyorsan a test előtt)
Mert a vize már elég.
(karok körzése a test mellett)
Nyuszi ül a fűben (mondóka)
Nyuszi ül a fűben,
ülve szundikálva,
(guggolunk)
Nyuszi talán beteg vagy,
hogy már nem is ugorhatsz?
Nyuszi hopp, nyuszi hopp,
máris egyet elkapott.
(nyusziugrás)
Poros úton (mondóka)
Poros úton kocsi zörög,
a kereke gyorsan pörög.
Sári néni vezeti,
aki látja, neveti.
Pál, Kata, Péter (mondóka, ének)
Pál, Kata, Péter, jó reggelt.
Már odakinn a nap felkelt.
Szól a kakasunk az a nagytarajú,
gyere ki a rétre, kukurikú !
Répa, retek, mogyoró (mondóka)
Répa, retek, mogyoró,
Korán reggel ritkán rikkant a rigó.
Réce, ruca, vadliba (mondóka)
Réce, ruca, vadliba,
jöjjenek a lagziba!
Kést, kanalat hozzanak,
hogy éhen ne haljanak.
Ha jönnek, lesznek,
ha hoznak, esznek.
Sétálunk, sétálunk (mondóka, ének)
Sétálunk, sétálunk,
Egy kis dombra lecsücsülünk.
Csüccs!
Süni, süni, sünike (mondóka)
Süni, süni, sünike,
sétálgat az erdőben.
Tüskés hátán falevél,
megvédi, ha jön a tél.
Szervusz (mondóka)
Szervusz pajtás, kukorica hajtás.
Száll a labda (mondóka)
Száll a labda röpp-röpp.
Száll rajta a pötty-pötty.
Kislány dobja, fiú kapja.
Itt a labda, ott a labda.
Szédi szédi (ének)
Szédi, szédi, szédike, ha elesik, semmise!
(körbe forgatjuk a kicsit)
Ugráljunk, mint a verebek (mondóka)
Ugráljunk, mint a verebek,
rajta gyerekek!
Zsip-zsup (mondóka, ének)
Zsip-zsup,
kenderzsup,
ha megázik,
kidobjuk!
Zsupsz!
(gyermeket hintáztatjuk)
Hírlevél feliratkozás
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig értesülj legfrissebb híreinkről, cikkeinkről! Informatív, hasznos tippek és tanácsok, játékötletek egyenesen az e-mail fiókodba!