Ölbéli mondókák, játékok

Amikor kint kisüt a nap (mondóka)

Amikor kint kisüt a nap,
(tenyereinket kinyitva felfelé tartjuk)
a csiga a házában marad.
(tenyereinket ökölbe szorítjuk)
De amikor eső hullik,
(ujjainkkal esőzést formázunk)
A csigabiga előbújik.
(mutatóujjainkal szarvacskákat formálunk a homlokunk elé)
Neki az a jó idő, amikor esik az eső.
(tapsolunk)

---

Ádám bátyám (mondóka)

Ádám bátyám tököt visz a hátán.
(kezünkben/hátunkon cipeljük a kicsit)
Hogyha nehéz, leteszi.
(úgy teszünk, mintha le akarnánk tenni)
Hogyha éhes, megeszi hamm-hamm.
(“megesszük”)

---

Babácska, babácska (mondóka)

Babácska, babácska, esti csillag ragyog,
aludjál, aludjál, én is álmos vagyok.
Tündér öltöztessen,
csillag csókolgasson,
liliom öleljen,
anyácskád simogasson.

---

Dombon törik (mondóka)

Dombon törik a diót
Völgyben meg a mogyorót
Tessék, kérem, megbecsülni
És a földre lecsücsülni, csüccs!
(sétáltató, a végén leülünk)

---

Este van már, alkonyul (mondóka)

Este van már, alkonyul,
Nyuszi füle lekonyul.
Dorombol a kiscica, aludj te is, kisbaba!

---

Erdő szélén házikó (mondóka, ének)

Erdő szélén házikó,
(rajzoljunk kezünkkel egy házikót a levegőben)
ablakában nagyapó.
(mintha a távolt kémlelnénk)
Lám egy nyuszi ott robog,
(kezeinket futást imitálva mozgassuk)
az ablakán bekopog.
(kopogtatunk)
Kérlek, segíts én rajtam,
(kezeinket arcunk egyik, majd másik oldalára tesszük, fejünket kissé megdöntjük)
a vadász a nyomomban.
(kezünkkel puskalövést mímelünk)
Gyere, nyuszi, sose félj,
(hívogató mozdulatokat teszünk)
megleszünk mi kettecskén!
(megölelgetjük, megszeretgetjük gyermekünket)

---

Erdő mellett (ének)

Erdő mellett nem jó lakni,
mert sok fát kell hasogatni.
Tizenhárom ölet meg egy felet,
Öleljen meg engem, aki szeret!
(kezünkben a kicsivel sétálunk, végén megöleljük)

---

Gólya viszi a fiát (mondóka)

Gólya viszi a fiát, a fiát.
(kezünkben a gyermekkel sétálunk)
Hol leteszi,
(leengedjük)
Hol felveszi,
(visszaemeljük)
Hol leteszi, hol felveszi,
Viszi-viszi-viszi-viszi.
(futunk)
Zsupsz, leteszi!
(leengedjük)

---

Gólya viszi a fiát (ének)

Gólya viszi a fiát, mi meg a kis …-t (gyermek neve)
(ketten összefogott kezükre ültetve viszik a gyermeket)

---

Húzz, húzz engemet (mondóka)

Húzz, húzz engemet,
én is húzlak tégedet,
amelyikőnk elesik,
az lesz a legkisebbik!

---

Hátamon a zsákom (mondóka)

Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom.
Mákomban a rákom.
Kirágta a zsákom,
kihullott a mákom,
elszaladt a rákom.
(gyermekkel a hátunkon/kezünkben sétálunk, a végén futunk)

---

Jár a toronyóra (ének)

A babát a hóna alatt megfogjuk, két lábunk között lógatjuk.
Lassan kezdjük, a végén gyorsan fejezzük be.
Jár a toronyóra bimm-bamm bimm-bamm.
(előre-hátra lóbáljuk)
Jár a falióra tik-tak tik-tak.
(jobbra-balra lóbáljuk)
A zsebóra így ketyegi: tiki-tiki-taki.
(jobbra-balra forgatjuk)

---

Kerekecske, dombocska (mondóka)

Kerekecske, dombocska,
itt szalad a nyulacska.
Erre megyen, itt megáll.
Itt egy körutat csinál.
Ide bújik, ide be,
kicsi gyermek ölibe.

---

Kerekecske, gombocska (mondóka)

Kerekecske, gombocska,
Hova szalad a nyulacska?
Ide szalad, itt megáll,
Itt egy körutat csinál.
Ide szalad, ide be, a kis … fülibe.
Kerekecske, gombocska,
Erre szalad a nyulacska.
Itt a nyoma, itt a nyoma,
Itt meg van a csiklandója.

---

Lóg a lába (mondóka, ének)

Lóg a lába, lóg a,
nincsen semmi dolga,
mert ha dolga volna,
a lába sem lógna!

---

Mátyás király levelet ír (mondóka)

Mátyás király levelet ír, Mátyás király levelet ír,
(mutatóujjunkat húzzuk balról jobbra a kicsi hátán, mintha írnánk)
Vessző, pont, pecsét.
(a mutatóujjunkkal teszünk egy vesszőt, majd egy pontot húzunk fentről lefelé, végül az öklünkkel pecsételünk)
Átolvassa, átolvassa.
(mutatóujjunkat fentről lefelé végighúzzuk többször a hátán)
Itt egy hiba, ott egy hiba, még egy hiba,
(háromszor a hátára bökünk a mutatóujjunkal)
Összegyűri, eldobja!
(“összegyűrjük”, “eldobjuk”)

Puha lábon (mondóka)

Puha lábon, álomszárnyon
beosont az éjszaka.
Tente nyuszi, tente mackó,
csicsijja
kisbaba!

---

Pista bácsi fűrészel (mondóka)

Pista bácsi fűrészel, dolgozik a fűrésszel.
(szemben ülve kézfogással huzakodunk)
Húz-za,
(húzzuk a kicsit)
von-ja,
(toljuk a kicsit)
Húz-za,
(húzzuk a kicsit)
von-ja,
(toljuk a kicsit)
Most a bükköt darabolja.
(kézfejünk oldalával “darboljuk” a hasát, lábát)

---

Sárgarigón sárga kabát (mondóka, ének)

Sárgarigón sárga kabát,
Jól érzi ám benne magát.
Hátha még egy frakkot kapna,
Nem ismerne rá az apja!
Add a kezed Petike (a gyerek neve)
Bújjunk be a kisingbe.
Add a lábad, nyújtsd ide,
A nadrágba bújjunk be!
Hacuka pacuka, minek ez a sok ruha?
Mire mindet fölveszem, szép kövérre növekszem.
Olyan leszek, mint egy medve,
Aki ki van kerekedve.

---

Sima út (mondóka)

Sima út, sima út, sima út, sima út.
(enyhén jobbra-balra dűlöngélünk)
Gö-rön-gyös út, gö-rön-gyös út,
gö-rön-gyös út, gö-rön-gyös út.
(fel-le döcögtetjük a kicsit egyre gyorsabban)
Emelkedő, emelkedő, emelkedő, emelkedő .
(térdeinket felhúzzuk, a rajta ülő gyermek felemelkedik)
Lejtő, lejtő, lejtő, lejtő.
(hirtelen leengedjük a lábunkat, a rajta ülő gyermekkel együtt)
Kátyú.
(hirtelen szétnyitjuk a térdünket, a pici “lepottyan” a földre)

Befejezési változat:
kátyú helyett jobb kanyar, bal kanyar
(ölünkből jobbra ill. balra kidöntjük a picit)

---

Ssh- Sszh (mondóka)

SSShhh-ssszhhh, beh sok súly, meg sem mozdul.
(lassan, ütemesen mondjuk, sétálunk)
Friss szenet, ha bekapok, messze-messze szaladok.
(gyorsan mondjuk, futunk)

---

Tente, baba, tente (mondóka, ének)

Tente, baba, tente,
itt van már az este.
Édesanya ringat,
aludj el kisbaba!

Tente, baba, tente, a szemedet hunyd le,
aludj, ingó-bingó,
kicsi rózsabimbó!

---

Töröm töröm a mákot (ének)

Töröm, töröm a mákot, sütök neked kalácsot
Ica-tolla, motolla, neked adom (gyermek neve)
(ökleinket összeütögetjük, a végén “megesszük” a kalácsot)