Érzelmi nevelés másfél-kettő éves korban

Érzelmi nevelés másfél-kettő éves korban

A 1,5-2 éves gyermek már nem csak megkülönböztetett sírással, hanem egyéb módon (mutatással, beszéddel) is ki tudja fejezni a nehézségeit. Előfordulhat, hogy megsérült, vagy egyszerűen csak nem éri el azt a játékot, amivel játszani szeretne. A “felesleges” hiszti, nyafogás megelőzhető azáltal, hogy a gyermeket önállóságra neveljük. Természetesen valójában nincs felesleges sírás, mert a “hisztinek” is mindig van oka, ezért hosszú távon nem az elbagatellizálás a célravezető. Helyette próbáld meg arra tanítani a gyermekedet, hogy ha valamit meg tud oldani nyafogás nélkül, akkor próbálja meg úgy. Vannak olyan helyzetek, amikor szükségtelen sírnia, hiszen egyszerűen megkérhet, hogy segíts neki.

Érzelmi nevelés másfél-kettő éves korban

A kudarctűrés ebben a korban még nincs kialakulva, ezért, ha nem sikerül neki valami, akkor természetes, hogy sírva fakad. Hosszas tanulási folyamat (és valljuk be, sok felnőtt sem képes erre) a kudarc, a veszteségélmény megfelelő feldolgozása. Természetesen a megszokott “Nincsen semmi baj” kijelentés mindig egy stabil, megnyugtató válasz lehet a gyermek számára (ha nem használod a probléma elbagatellizálására) és valóban ugyanazt jelenti minden helyzetben: „nyugodj meg, minden rendben, nem kell félned, sírnod, megoldódik a probléma”. Emellett célra vezető lehet, hogy az adott szituációnak megfelelő választ adsz a gyermek nehézségére, az előtte álló kihívásra. Ha például túl nehéz leszedni neki egy doboz fedelét, mert szorul, segíthetsz neki azzal, hogy fellazítod a fedelet és odaadod neki, így már menni fog. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy “segítek”. Ez helyes, és még hozzá teheted, hogy “tessék, most már le tudod venni a fedelet”, esetleg elmondod neki, hogy könnyebben menni fog, mert megigazítottad.

A helyett tehát, hogy kiveszed a gyermek kezéből a nehézséget okozó tárgyat és megoldod helyette a problémát, segítséget nyújtasz ahhoz, hogy egyedül oldja meg. Gondolj csak bele: hamarosan megerősödik a keze, és már egyedül is le tudja venni a doboz fedelét. Ha viszont ahhoz szokik hozzá, hogy Te mindig megoldod helyette a problémát, egy idő után nem fog próbálkozni, hanem rögtön adja a dobozt neked akkor is, amikor már sikerülne neki egyedül is levenni a tetőt.

Apróságok ezek, de általánosítva elmondhatjuk, akkor lesz kiegyensúlyozott a gyermek, ha ahelyett, hogy helyette megoldod a problémáit, segítesz neki, hogy ő maga megoldja. Ez magabiztossá teszi és sikerélményekhez juttatja őt, megadja neki az élményt, hogy ő maga képes dolgokra.

Fontos figyelembe venned, hogy ez időigényes folyamat. Sokkal gyorsabb levenni a doboz tetejét, mint fellazítani, várni, hogy megcsinálja a gyermek. Hosszú távon mégis kifizetődőbb  ez a hozzáállás, hiszen hamarosan nem lesz szüksége a segítségedre, tehát neked lesz időd mással foglalkozni.

A tánc, mint az érzelmi nevelés eszköze

Játékok az érzelmi neveléshez

Emellett egy gyermek problémája mindig a sajátja, és ő azt mindig nagy gondnak éli meg. Vannak dolgok, ami számodra semmiségek (ekkor gondolod azt, hogy “ugyan már, miért kell ezért sírni?”), a gyermek számára azonban minden nehézség valós, minden szomorúságnak komoly oka van. Amellett, hogy megérted és kifejezed, hogy számára ez problémát okoz, te is nyilván törekszel arra, hogy minél hamarabb abbahagyja a sírást. Van, amikor megnyugszik azáltal, hogy felveszed, magadhoz öleled, van, amikor más módszer segít neki felülkerekedni a nehézségen. Megtanulja tőled, hogy a problémát megoldani kell, nem pedig a szőnyeg alá söpörni, ez végig fogja kísérni a későbbiekben is, és meghatározza a problémákhoz való hozzáállását, kitartóvá és kiegyensúlyozottá teszi.

A fenti tanácsok mellet itt találsz néhány ötletet, amivel játékos keretek közé teheted az érzelmi nevelést 1,5-2 éves korú csemetédnél.


Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig értesülj legfrissebb híreinkről, cikkeinkről! Informatív, hasznos tippek és tanácsok, játékötletek egyenesen az e-mail fiókodba!