A kúszás
Mikor kezd el kúszni a baba? Miért az egyik legfontosabb mozgásfejlődési mérföldkő a kúszás? Hogyan segítsük, motiváljuk a babát kúszásra? Olvasd el velünk, hogyan alakul a baba kúszása!
Újszülöttként a baba mozgása még kezdetleges, csak a fejét tudja fordítani jobbra és balra is hason fekvésben és háton fekvésben is. Végtagjai azonban már ilyenkor is mozognak, koordinálatlan, kapálódzó mozgás jellemzi kezét, lábát. A felegyenesedésben, a gravitáció leküzdésében rengeteg izomra és a végtagok összehangolt munkájára szükség van, ezért ezek folyamatos fejlődése, az újabb mozgásformák elsajátítása mind az állás, a járás elősegítésében játszik szerepet. Először a felső végtagok, a karok és a nyakizmok erősödnek meg, így a baba 3-4 hónapos korára már mellkasával felemelkedve hason fekvésben teljesen kinyújtott karjai, nyitott tenyerén támaszkodik. A negyedik hónapban már egyik kezével játékért nyúl, a másikkal támaszkodik. Ezt követi 5-7 hónaposan az átfordulás hasról hátra vagy hátról hasra. 6-7 hónaposan már mindkét irányba ügyesen fordul, gurul. Vannak babák, akik 5-6 hónaposan már kúszó mozdulatokat tesznek, talán már kúsznak is.
A kúszás egy nagyon összetett mozgássor, ahol a megfelelő izomzat mellett a kéz és láb összehangolt munkájára van szükség, ezért változó, melyik gyermek mikor kezdi el. Alapvetően 6-9 hónapos kor között indul be. Sok csecsemő a hasán körbeforog, ebből hamarosan kialakul a kúszás. Sok baba először karhúzással indít, majd páros lábbal térdét oldalra mozgatva elrugaszkodik. A kezdeti páros végtagmozgást felváltja a váltott kéz-láb mozgás (“kommandós kúszás”). Van, aki először hátrafelé indul el, mert a karjainak tolóereje erősebb, kis gyakorlással azonban megtanulja úgy összehangolni a mozgását, hogy előre haladjon a kúszással. Ahogy egyre ügyesedik a mozgásban, már a sebességét is növeli, és a földön fekvő tárgyakon is könnyedén áthalad, nem jelentenek számára akadályt. 9 hónapos korára általában már úgy is tud kúszni, hogy egyik kezében tárgyat tart.
A kúszás az egyik legfontosabb mérföldkő a mozgásfejlődésben
A kúszás és a mászás az agyi fejlődésben a legfontosabb mérföldkő. Ezért is nagyon fontos, hogy ne maradjon ki. Ha egy mozgásforma nem indul be, annak mindig okai vannak. Szakemberek vizsgálják az izomtónust, mely nem lehet sem túl laza sem túl feszes. Ha a kar-, láb-, nyak-, hasizmok nem egyenletesek, hanem valamelyik erősebb, valamelyik gyengébb, valamely izületek kötöttebbek, problémák léphetnek fel. A túl sok csecsemőkori reflex fennmaradása (pl. tónusos nyaki reflex, ami úgy jelenik meg, hogy amelyik irányba fordítja a fejét, az azonos oldali végtagjai nyújtva, az ellentétes oldaliak behajlítva vannak) is gátolhatja a mozgás fejlődését. Ezeket a reflexeket felváltják az agy magasabb rendű központjai. A túl sok reflex fennmaradása idegrendszeri éretlenséget jelez. Az aszimmetrikus mozgás (többször használja egyik oldali végtagjait, nem fordítja mindkét irányba ugyanolyan gyakorisággal a fejét) is okozhat lemaradást.
Ha hason fekvésben túl sokat vannak a levegőben a végtagjai (“repülés”), szintén akadályozhatja a kúszás elindulását. Az egyensúlyi rendszer éretlensége szintén okozhat elmaradást. Mindezeknek megvannak a fiziológiás okai (akár egy csípőizületi gyulladás is lehet vagy bármi, amire nem is gondolnánk), melyeket szakemberek megvizsgálnak, szükség esetén mozgásterápiával helyre hozhatók, beindíthatók az új mozgásformák.
A kúszás ne maradjon ki!
A kúszás kimaradása vagy túl rövid ideig tartó gyakorlása az agyi fejlődést nagyban befolyásolja. Nem véletlenül hangsúlyozzák szakemberek ennek a jelentőségét, hiszen a későbbi tanulási eredményességet is befolyásolja. A test középvonalán áthaladó keresztező mozdulatok, az átellenes kar-láb mozgás az egyensúlyérzékre, a szem-kéz koordinációjára is hatással van, amik nélkülözhetetlenek az írás elsajátításához. Ez pedig nagyban befolyásolja a tanulmányi sikerességet, az iskolában való helytállást.
Mindeközben ebben a korban egy egészséges gyermeknél szinte minden korrigálható, kezelhető, ezért érdemes megkérdezni a védőnő, gyermekorvos véleményét, felkeresni a körzeti korai fejlesztő központot, ahol szakértő szemek, kezek foglalkoznak a gyermekünkkel. Amennyiben terápiára van szükség, természetesen az otthon végzett feladatok legalább annyira fontosak, mint a fejlesztésen elvégzett gyakorlatok, hiszen gyorsabban fejlődik a baba, ha nem csak azon a heti egy foglalkozáson végezzük el vele a játékos feladatokat.
Mint minden mozgásforma elsajátításához, a kúszás beindulásához is nagyon fontos feltétel az elegendő tér, amiben a kicsi biztonságosan mozoghat, a kényelmes ruházat és a kellő motiváció. Erre a korra már elképzelhető, hogy a baba megszokja a régi játékait, jobban felkelthető a figyelme olyan tárggyal, ami számára újdonság. Egy világító, csillogó, csilingelő, zenélő tárgy kellő motivációt jelent, hogy mozdulni akarjon érte, el akarja érni. Nem kell azonban mindenképp a játékboltba indulni, biztosan találunk otthon is olyan tárgyakat, ami felkelti az érdeklődését, legyen az akár egy üres flakon, amibe babot töltünk vagy egy elektromos teamécses, ami világít és biztonsággal játszhat vele (figyeljünk arra, hogy ha eldobja, az elem ne tudjon kiesni belőle!). A kellő motiváció mindig arra készteti a picit, hogy dolgozzon a kívánt tárgy eléréséért.
Hogyan segítsük, motiváljuk a babát a kúszásra?
Ha mégis úgy látjuk, hogy a pici nem akar elindulni, segíthetjük a mozgását tornáztatással is:
- Hason fekve hajlítsuk be a baba térdét oldalirányba egyik majd másik lábán.
- Hason fekve hajlítsuk be a baba térdét egyik oldalra, tegyük a tenyerünket a talpához, hogy kirúgja magát.
- Hátizom, karizom erősítéséhez próbáljuk motiválni a babát, hogy minél többet támaszkodjon a karjain hason fekvésben. Tehetünk egy párnát a hasa alá, hogy megemelkedjen.
- Nagylabdán hasra fektetve, csípőjénél fogva hintáztassuk előre, hátra, jobbra, balra, hogy késztessük az alkartámaszra, mellyel erősödnek a hátizmai és karizmai, fejlődik az egyensúlyérzéke.
- Hason fekvésben sarkát a fenekéhez húzzuk majd az így behajlított lábát feltoljuk, várjuk, hogy kirúgja magát miközben ellentétes karjánál óvatosan előrébb húzzuk. Szimmetrikusan mindkét oldalon végezzük el. Ezzel a kúszás mozdulatsorát taníthatjuk meg a kisbabánknak, melyre, ha ráérez, magától is megpróbálja elvégezni.
- Minden gyakorlat játékos legyen, tegyünk elé olyan tárgyat, ami felkelti az érdeklődését és motiválja. Akár azért, mert szereti (színes, zenél), akár azért, mert új, érdekes tárgyat lát. Ezzel motivációját is növelhetjük a feladat elvégzése iránt.
- Amikor csak lehet, legyen a baba könnyű, rugalmas ruhában, amiben könnyen mozog. Nyáron elég egy pelenka, de télen a fűtött lakásban is elég lehet egy body. Amikor tornáztatjuk, legjobb, ha csak egy könnyű body van rajta.
- Lehetőleg kísérjen minden mozgást mondóka, ének. Ezzel a baba ritmusérzéke is fejlődik, játékként éli meg a tornát, és ha mindig ugyanaz a mondóka kísér egy gyakorlatot akkor együttműködőbb is, hiszen tudja már, mire számíthat, mi következik. Nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban tudjuk vele végezni a mozgássorokat, mosolyt csalhatunk az arcára. Nagyobb biztonságban is érzi magát, ezért bátrabban fog mozogni akár egy bizonytalan, instabil helyzetben is, mint például a gimnasztikai labda.
Hírlevél feliratkozás
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig értesülj legfrissebb híreinkről, cikkeinkről! Informatív, hasznos tippek és tanácsok, játékötletek egyenesen az e-mail fiókodba!